Bevezetés

A konfliktus az élet természetes része. Két ember, két nézőpont, két érdek találkozásánál szinte elkerülhetetlen, hogy feszültség alakuljon ki. A kérdés nem az, hogy lesz-e konfliktus – hanem az, hogyan kezeljük.

A mediáció olyan strukturált, biztonságos keretet biztosít, ahol a felek külső segítséggel, mégis saját döntési jogukat megőrizve dolgozhatnak a megoldáson. Nem a hibás keresése a cél, hanem az, hogy minden érintett számára vállalható és hosszú távon működő megállapodás szülessen.

Ebben a cikkben bemutatom, mit jelent a mediáció a gyakorlatban, mikor lehet hasznos, hogyan zajlik a folyamat, és mire számíthat, ha ezt az utat választja.

Mi az a mediáció?

A mediáció kifejezés a latin “mediare” szóból ered, mely szó szerint azt jelenti: középen állni, közvetíteni, közbenjárni, egyeztetni, békéltetni. Ezek a kifejezések remekül le is írják a mediáció jelentését és célját. 

Manapság egyre népszerűbbek az alternatív vitarendezési megoldások (Alternative Dispute Resolution, röviden: ADR) – ezek közé tartozik a mediáció is. 

Számos definíciót találhatunk a mediációra. Röviden összefoglalva ez egy olyan eljárás, amely a vitában álló feleket segíti abban, hogy önszántukból, közösen oldják meg a konfliktusukat egy harmadik, semleges fél (a mediátor) közbenjárásával. 

Mediáció igénybevehető bármely vita, konfliktus felmerülése esetében. Gyakori esetei a válási mediáció, a gazdasági mediáció, a családi vagy kamasz-szülő mediáció, de hallhatunk munkahelyi, párkapcsolati, környezetvédelmi, büntetőjogi mediációról, valamint iskolai- és egészségügyi mediációról is.

Ki az a mediátor?

A mediátor a mediációs folyamatot irányító , szakképzett, pártatlan harmadik fél, aki segíti a vitában álló feleket az igényeik kifejezésében, a problémáik feltárásában és a közös, mindenki számára elfogadható megoldás megtalálásában.

A mediátor nem bíró. Nem a hibást keresi, nem ítélkezik, és ami a legfontosabb: nem hoz döntéseket a felek helyett. A mediáció lényege, hogy a résztvevők közösen, önszántukból hozzák meg a végleges döntést. A mediátor csak lehetővé teszi, elősegíti ezt azzal, hogy egy keretet biztosít a kommunikációhoz és segít konstruktív irányba terelni a beszélgetéseket, elkerülni a felesleges vitákat.

A mediáció alapelvei & folyamata

Magyarországon a mediációval kapcsolatos szabályozást a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény tartalmazza.

A mediáció, bár az ősi társadalmak óta jelen van közöttünk, sok szempontból mégis “modern” eszköznek számít. Ez egy alternatív megközelítés, ami rugalmasságot és személyre szabottságot biztosít a feleknek. Nem egy univerzális szabály alapján ítél meg minden szituációt, mint a jogrendszer – hanem az adott helyzetet értelmezi és ezen belül próbál megoldást találni a problémákra. Ez nem a jogrendszer ellen szól, mert elengedhetetlen bármely társadalom számára az egységes szabályrendszer lefektetése – viszont sok esetben ez rugalmatlan kereteket biztosít, ami nincs tekintettel az egyedi szituációk jellegzetességeire, ezáltal nem tud hatékony és konstruktív megoldást nyújtani.

A mediáció alapelvei közé tartozik az önkéntesség és a kölcsönösség. Ha nem motivált mind a két (vagy több) érintett a probléma közös megoldásában, akkor nem lesz hatékony a közvetítés sem. A felek a problémát közösen viszik el a mediátorhoz, és a megoldást is közösen találják meg – az így született döntésekben mindenki nyertesnek érezheti magát, ezáltal a kapcsolat sem megy tönkre, sőt, tartósabb és jobb minőségű hosszú távú együttműködések alakulnak ki, amelyek során mindkét fél magától is betartja az ígéreteit.

Folyamatát tekintve a mediáció – ugyan minden eset egyedi, – viszonylag egyszerű. A vitában álló felek felkeresik a mediátort, aki első lépésben akár külön-külön is egyeztethet velük, hogy minél jobban fel tudja mérni a sérelmeiket, igényeiket, vágyaikat. Ez után, vagy rögtön első lépésként megtartható az első közös alkalom, ahol a mediátor és a vitában álló felek is részt vesznek.

Egy megbeszélés alatt is születhet döntés, de jellemzően a mediáció egy többalkalmas folyamat, ahol néhány hét vagy hónap alatt jutnak el a felek a megállapodásig.

Ezen alkalmak alatt a felek kifejezik sérelmeiket, problémáikat, érdekeiket, igényeiket. A mediáció kötetlen időkerete segít abban, hogy akár mélyebb érzéseket vagy konfliktusokat is feltárhassanak a felek, ezáltal a problémák gyökerét is megismerhetik és nem csak “tüneteket” kezelnek. Így sokkal nagyobb az esély a ténylegesen kölcsönösen előnyös, tartós, fenntartható megoldások megtalálására.

A mediáció típusai

A mediáció alkalmazási területei rendkívül szerteágazóak. Mint már említettük, rengeteg helyzetben alkalmazható – tulajdonképpen bármilyen vita, konfliktus esetében, ahol a két fél külső segítség nélkül nem tud megoldást találni – de szeretnének.

Ezek közé tartozik (a teljesség igénye nélkül):

• Válási mediáció: ez az egyik leggyakoribb alkalmazási terület, ami érthető, hiszen rendkívül nagy a válás során kötött megállapodásnak a tétje. A vagyon megosztásának kérdései, a gyermekek elhelyezése, felügyeleti joga, a látogatás körülményei, a lakóhely megválasztása és számos egyéb eldöntendő kérdés merül fel, amelyekben létfontosságú, hogy kölcsönösen előnyös és elfogadható megoldásra jussanak a felek.
• Munkaügyi vagy gazdasági mediáció: a munkaadó és a munkavállaló között is számos konfliktus merülhet fel a munka körülményei, a munkavégzés módja, minősége, a munkatársak és a fizetés kapcsán is. A mediáció hatékony megoldás lehet cégen belüli egyéb (munkatársak, osztályok, nagyobb embercsoportok közötti, tulajdonos- vagy generációváltás során jelentkező) és cégen kívüli, cégek közötti (beszállítókkal, üzleti partnerekkel, franchise-szerződések kapcsán) konfliktusok kezelésében is – hagyományos jogi eljárások alternatívájaként.
• Iskolai mediáció: a gyerekek egymás közötti vitáit, illetve a tanárok felé tanúsított magatartásából adódó konfliktusokat is előnyös lehet mediációval intézni – mert itt is a megoldást célszerű megtalálni.
• Családi mediáció, kamasz mediáció: a családokban is rengeteg vita, konfliktus merülhet fel a szülők között, a szülők és a gyerekek között, valamint a testvérek egymással folytatott harcai is okozhatnak fejfájást otthon. Ez különösen jellemző a kamaszkorban, amikor a legtöbb változáson mennek keresztül a fiatalok. Ilyenkor gyakran nehéz megtalálni a közös hangot, újra kapcsolódni egymással, a megoldásra koncentrálni. Így itt is kiemelt jelentőségű lehet a mediáció.
• Párkapcsolati mediáció: amíg a párkapcsolat megtartása a cél és a közös megoldások megtalálása, a kompromisszumok megkötése, addig bármely párkapcsolatban vagy házasságban is előnyére válhat a feleknek a mediáció. Ugyanakkor a szakítás vagy válás előtt és közben is alkalmazható – a különválás felé tartó pároknak segíthet a mediáció szépen, kulturáltan, egymás méltóságát tiszteletben tartva lezárni a kapcsolatot.

A mediáció előnyei – Miért jobb, mint…

A mediációnak számos előnye van gyakorlatilag bármilyen alternatívájával szemben (elsősorban a pereskedés mellett vagy helyett szokták alkalmazni). A legfontosabbak a következők:

• • Gyorsaság: a mediáció sokkal rövidebb idő alatt hoz (általában sokkal jobb) eredményt, mint egy bírósági eljárás, például. Míg a pereskedés évekig is elhúzódhat, a mediáció pár hónap, vagy akár pár hét alatt vezet megegyezéshez.
  • Költséghatékonyság: egy bírósági eljárásnak rendkívül sok és magas költsége van. Az illeték, az ügyvédek díja, és így tovább – ezzel szemben a mediáció során csak a mediátor díjával kell számolni, ami töredéke egy pereskedés összes költségének.
  • Diszkréció: a mediáció egyik legnagyobb előnye, hogy a mediátort jogszabályban és etikai kódexben rögzített, szigorú titoktartás kötelezi, így az ülések során elhangzott információkat csak a résztvevő felek és a mediátor tudja – sem bizalmas adatok, számok, érzések, tények harmadik személy felé nem adhatók tovább. Ez mind a rendkívül személyes ügyek (válás, család), mind a gazdaságilag érzékeny ügyek (munkahelyi viszály, szervezeti titkok) esetében sokat számíthat.
  • Személyre szabottság: már említettük, hogy a mediáció fontos előnye a rugalmasság. A felek egyedi helyzetére épít, őket és a specifikus problémáikat veszi alapul – ez vezethet el az ő számukra ideális, személyre szabott megoldáshoz is.
  • Win-win szemlélet: A mediáció egyik legfontosabb sajátossága, hogy a felek önszántukból jutnak olyan megállapodásra, amely mindkettőjük számára elfogadható és vállalható. Nem külső döntés születik, hanem közösen kialakított megoldás, amely hosszú távon is működőképes.
  • Saját akarat érvényesülése: mikor a felek saját elhatározásukból jutnak el a végleges döntésig, sokkal nagyobb arra az esély, hogy ezt őszintén motiváltak be is tartani. A bírósági döntéseket gyakran nem tartja be az elégedetlen fél, amiért külön eljárást kell indítani a későbbiekben. Az is előfordul, hogy a gyakorlatban a döntés nem betartatható. 
  • Kapcsolatmegőrző jelleg: a pereskedés szétrombolja a kapcsolatokat, mélyíti a szakadékot a felek között, csak egyre nagyobb távolságot eredményez és ellehetetleníti a későbbi együttműködést. Ez különösen fájdalmas családok, válások esetében, mert ilyenkor a gyerekek igényeit kellene szem előtt tartani. A mediáció ezzel szemben megerősíti a kapcsolatokat, lehetővé teszi a jövőben való együttműködést, ahol a felek motiváltak az egyesség betartására és a jó viszony megőrzésére.
  • Szerződés ereje: a közvetítői eljárás (mediáció) során kötött megállapodás polgárjogi szerződésnek minősül. Ez azt jelenti, hogy a jóváhagyott egyezség ugyanolyan kötőerővel bír, mint egy bírósági per – vagyis ezt is “be lehet hajtatni”, nem ér kevesebbet jogilag, amennyiben esetleg valamelyik fél ne tartaná magát később a megegyezéshez (bár nem ez a jellemző eredmény).

És végül, de nem utolsó sorban: Ha a mediáció nem vezet megállapodáshoz, a jogi út továbbra is nyitva áll. A mediáció tehát egy lehetőség – nem kizárólagos út.

Összegzés

A mediáció tehát egy közvetítési folyamatot jelent. A mediátor nem hozza meg a döntést a felek helyett, hanem segít nekik közösen dönteni úgy, hogy mindenki elégedett legyen a folyamat végén. Ez egy win-win alapelvű módszer, amit bármilyen vitás helyzetben lehet és érdemes alkalmazni. 

Amennyiben úgy érzi, az Ön életében vagy munkájában is van olyan konfliktus, amelyben hasznos lehet a mediáció, keressen bizalommal egy előzetes konzultációra. Az első beszélgetés során közösen áttekintjük, hogy a mediáció megfelelő eszköz lehet-e az adott helyzetben, és milyen keretek között érdemes elindulni.